A minap a tudományos közlemények adatbázisán szörfözgetve találtam egy érdekes cikket, ami nekünk garnélásoknak bizonyára informatív és hasznos lesz. Most ezt szeretném közkincsé tenni, remélhetőleg érthető formában.
Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a nitrit és nitrát milyen rossz hatással van a garnélákra. De vajon azt is, hogy miért?
Nos, a nitritről (NO2-) könnyen reaktív szabadgyökök alapanyaga lehet. Például kimutatták róla, hogy rákok immunválaszát csökkenti. A nitrátnak hasonló hatása van. Ráadásul a nitrit könnyedén nitráttá tud alakulni egy baci (nitrobacter) közreműködésével. A lényeg, hogy a hunyók az igen csak reaktív szabadgyökök (például: szuperoxid anion:O2-; hidrogén-peroxid: H2O2, hidroxil-gyök:OH). Ezek azért nagyon gonosz vegyületek, mert mindenféle szerves molekulával képesek reakcióba lépni úgy, hogy azokat tönkrevágják. Elrontják az enzimeket, DNS-károsodást okoznak, sejtmembránokat károsítják. Egyébként a nitrit illetve nitrát a természetben, így akváriumunkban is jelen van, a nitrogéntartalmú vegyületek, például a fehérjék lebontásakor keletkezik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy fontos tápanyagok a növények számára.
Nitrát-ion (http://comp.uark.edu)
Nitrit-ion (http://comp.uark.edu)
A nitrit hidrogén-peroxiddá történő oxidációja (lehetséges mechanizmus) (http://www.jbc.org)
Még tiszta szerencse hogy a legtöbb élőlény, köztük a garnélák is, fel tudják venni a harcot a szabadgyökök ellen. Bennük is, akár csak bennünk, vannak olyan enzimek melyek ezeket visszaalakítják, normális, nem reaktív vegyületekké (pl. oxigénné, vízzé). Anélkül, hogy nagyon elmerülnék a részletekben, három ilyen garnélákban is meglévő enzimet szeretnék megemlíteni:
A kataláz (CAT) és szuperoxid-diszmutáz (SOD) a O2--t, és a H2O2-ot képes semlegesíteni, míg glutation-peroxidáz (GPX) a H2O2-t és a reaktív lipid vegyületeket.
A szelénről (Se, nemfémes elem) kimutatták, hogy szükséges ezen enzimek működéséhez. A GPX aktív centrumában például a szelén atom részt vesz a káros anyagok átalakításában.
A szelén kis mennyiségben éppen ezért az élőlények többségének nélkülözhetetlen elem (nyomelem). A természetben szervetlen és szerves molekulák formájában van jelen.
A bemutatott munkában Wang és munkatársai azt vizsgálták, hogy a szelén mennyire képes megvédeni az általunk jól ismert Neocaridina heteropodát a káros nitrit hatástól. A kísérlet úgy nézett ki a garnélákat különböző nitrittartalmú vizekben tartották, és szervetlen vagy szerves szelénvegyületet etettek velük. A kontrol állatokkal nem etettek szelént. A következő paramétereket vizsgálták:
Túlélők aránya
Testhossz, testtömeg
O2- koncentráció a hemolimfában (~vér)
CAT, SOD, GPX enzimek aktivítása
A glutation-peroxidáz szerkezete (wikipedia.org)
Milyen eredményeket kaptak?
Túlélés: A túlélés mértékét az ún. félhalálos dózis mértékével szokták megadni. Ez azt jelenti, hogy mi az a koncentráció, ahol a kísérleti állatok fele elpusztul. Ez a nitritkezekés után 24 órával: 50, 4 mg/l, 48 órával utána 38,8 mg/l, 72 órával utána 25,1 mg/l, 96 órával utána 21,7 mg/l volt. Itt csak a kontrolt nézték.
Testhossz, testméret: Azt tapasztalták, hogy a szelénnel etetett álltok nagyobbra nőttek, különösen a szerves szelénvegyülettel etetettek. Ez a különbség akár 30%-os is lehetett, főleg a magasabb nitritkoncentrációnál volt látványos.
Szuperoxid anion koncentráció mérése a hemolimfában. (A hemolimfa a rákok vére tulajdonképpen, de azért mégesem, mert nincsenek vörösvérsejtjei, sem hemoglobinja). A garnélák szívéból a hemolimfát kiszívták és abban megmérték ennek a szabadgyöknek a koncentrációját. Mint az sejthető a szelénnel etetett jószágokéban 11-13%-kal kevesebb volt.
Enzimaktivítások mérése: Szegény garnélákat izomzatát kiboncolták, folyékony N2-ben lefagyasztották, széttrancsírozták és (most nem részletezett módszerrel) megmérték az enzimek aktivítását. Mindhárom enzim jobban működött, ha előtte a garnikat szelénnel etették, különösen ha szerves szelénvegyülettel. A leglátványosabb változást a GPX-nél mutatták ki, ami másfélszeres hatékonysággal működött.
Lényeg: A garnélák nitrittoleranciáját jótékonyan befolyásolja a szelén fogyasztása, mivel hozzájárul a reaktív szabadgyökök lebontásához. Ha a szelén szerves vegyület formájában van jelen, a garnélák jobban tudják hasznosítani. Ennek egyébként az az oka, hogy a szervetlen szelén diffúzióval szívódik fel bélben, míg a szerves aktív transzporttal, ami sokkal hatékonyabb mechanizmus.
Azért tartottam ezt a cikket, itt a fórumon említésre méltónak, mert kiderül belőle, hogy a nitrit és a nitrát miért is olyan káros, másrészt pedig, hogy garnéláink toleranciáját jobbá tehetjük, ha étrendjüket kiegészítjük szeléntartalmú eledelekkel.
Utánaolvastam, hogyan lehetséges ez. A zöldségek közül a babnak és a brokkolinak, illetve a gabonaféléknek van magasabb szeléntartalma. Olyan információt is találtam, hogy a hazai termőföldek szelénben szegények. A garnélatápok közül nem tudom, melyikben mi van, de nem hiszem, hogy erre gondoltak volna. Akváriumi növénytápsók közül viszont biztos van olyan, ami szelént tartalmaz. Vigyázat, a túlzott szelén veszélyes lehet. (Erre a doktor Houseból emlékszem, amikor a brazil diótól (nagyon magas szeléntartalmú) a fickónak sugármérgezéshez hasonló tünetei voltak
)Forrás:
Bull Environ Contam Toxicol. 2010 Jan;84(1):112-7. Epub 2009 Nov 19.
Effects of selenium on the antioxidant enzymes response of Neocaridina heteropoda exposed to ambient nitrite.
Wang HW, Xu HM, Xiao GH, Zhao CL, Wang ZH, Cai DB, Li HQ, Zhao JH.
(ha valakit érdekel el tudom küldeni pdfben)
Ui.: Bocs a gigantikus nitrit és nitrátért...
(én maradok a csülök+sör duónál 
