EGY KIS GENETIKA - alapok, egy génes öröklés

Egy kis biológia: rendszertan, anatómia, genetika, és minden más, nem csak szakértőknek

Moderátor: spuc

EGY KIS GENETIKA - alapok, egy génes öröklés

HozzászólásSzerző: spuc » 2010.08.30. 20:09

Sziasztok!
Mivel többen (eddig már ketten is :) ) érdeklődést mutattak a genetika iránt, gondoltam, új témát indítok, amiben az öröklődés olyan törvényszerűségeit mutatnám be, melyek rákokra, garnélákra is vonatkoznak. Azonban itt leszögezem, hogy az állatvilág ezen csoportjának genetikájáról igen kevés információ van (ennek utánanéztem), szinte semmilyen konkrét dolgot nem lehet tudni. Viszont, szinte biztos vagyok abban, hogy megfigyeléseinkkel, tapasztalatainkkal néhány dologra fény derül. Ezt a posztot, vagy posztsorozatot általános áttekintéssel kezdeném, hogy aki már nem emlékszik a biológiaórák, amúgy is nehezen érthető fejezeteire, az is valamennyire képbe kerüljön. Ez a rész lehet, kicsit uncsi lesz. A hardcore biológusoktól előre is elnézést kérek, a magyarázatok a megértést célozzák, erősen leegyszerűsítettek, nem törekednek a szakmai tökéletességre!
Avatar
spuc
Panda
 
Hozzászólások: 323
Csatlakozott: 2010.08.28. 13:39
Tartózkodási hely: Szeged

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: xman » 2010.08.30. 20:16

Nem árt az ismétlés!
Bioszból is érettségiztem de sajnos az ember boncolás szép emlékein kívül sok nem maradt meg :twisted:

Norbi
xman
Panda
 
Hozzászólások: 429
Csatlakozott: 2010.08.15. 11:06
Tartózkodási hely: Budapest XII.

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: spuc » 2010.08.30. 20:17

Bevezetés

Az élőlények adottságait, küllemét alapvetően két dolog határozza meg: a környezeti hatások, és örökítő anyaguk. A következőkben az utóbbiról lesz szó, de nem szabad megfeledkezni a környezet befolyásoló hatásáról. (Példa: Neonhalaink örökítő anyagában kódolva van, hogy élénk kék-piros színezetük legyen, de stressz hatására, vagy megfelelő táplálék, vitaminok nélkül színük fakó marad.)
Az élőlények örökítő anyagát a dezoxiribonukleinsav (DNS) alkotja, amely négyféle molekulából (bázisok: adenin, timin, guanin, citozin) láncszerűen épül fel. Ezek egymásutánisága alkotja tulajdonképpen a genetikai kódot (bázissorrend). Úgy lehet ezt elképzelni, mintha az ABC 4 betűből állna, és így lenne megírva egy hatalmas könyvtárnyi könyv. Szóval ez hatalmas információtartalom az élőlények minden egyes sejtjében megvan. Ez az információ egyedre jellemző, tehát egy élőlény minden egyes sejtjében ugyanolyan. A közeli rokonságban lévőké élőlényeké pedig nagyon hasonló, de mégis más. Egy élőlény teljes örökítő anyagát genomnak nevezzük. Az örökítő anyag az ivarsejteken kívül (petesejt, spermium) minden sejtben két példányban van jelen (diploid szervezet), ennek az ivaros szaporodásban, az információcsere miatt van jelentősége.
Kép
a DNS szerkezete

Magasabb rendű élőlények (itt most értem a rákokat is) DNS-e kromoszómákra tagolódik, ami azt jelenti, hogy a DNS nem egy darab óriási, gigantikus méretű láncot alkot, hanem néhány darabra szét van vágva, és jól összecsomagolva. A kromoszómaszám fajra jellemző dolog, de nagysága általában nincs összefüggésben a faj fejlettségével. Az embernek pl. 23 pár kromoszómája van, míg egyes páfrányoknak akár több száz is lehet. Az ivari kromoszómák speciális kromoszómapárt alkotnak, mert a pár két tagja nem feltétlenül hasonlít egymásra. Az egyik nem kétfélét hordoz belőlük, míg a másik egyet. (Pl.: embernél a férfiak egy X és egy Y kromoszómát hordoznak, míg a nők két X-et). A fajok többségénél ez a különbség határozza meg azt, hogy az egyed nőstény-e, vagy hím.
Kép
Az ember pár 23 kromoszómája

Az örökítő anyag tényleges információtartalmát a kromoszómákon található gének hordozzák, melyek a teljes genomnak csak kis hányadát teszik ki. Ezek az öröklődés egységei. A könyvtáros hasonlatnál maradva, ezt úgy lehet elképzelni, mintha a rengeteg könyvben csupán néhány ezer-tízezer olyan bekezdés lenne, aminek van értelme. A gének funkcióval rendelkező fehérjemolekulákat kódolnak, egy adott gén egy adott fehérjét. Tulajdonképpen kis túlzással, de ezek a fehérjék csinálnak mindent a sejtekben, élő szervezetekben. Vannak sejtfelépítésben, anyagcserében, molekulák építésében, lebontásában, szállításában, kommunikációban, mozgásban stb., stb. résztvevő fehérjék. Egy génnek azonban lehet több változata is. Előfordul, hogy egy gén mutációt szenved, megváltozik a bázissorrendje, ezért az általa kódolt fehérje hibás lesz, nem tudja ellátni feladatát. Az is előfordulhat, hogy a bázissorrend úgy változik meg, hogy egy jobban működő, esetleg más funkciójú fehérje jön létre. Ezek a változások hajtják előre az evolúciót. Egy adott gén különböző változatait alléloknak nevezzük. Ez a fogalom a következő részekben fontos szerepet kap majd!
Bevezetőnek agyzsibbasztásból ennyit gondoltam. Remélem, sikerült érthetően fogalmaznom. A következőkben valószínűleg az egy génes öröklésmenetről fogok írni (ennek már lesz gyakorlati jelentősége). Bármilyen kérdésetek van, szívesen válaszolok, ha tudok.
Avatar
spuc
Panda
 
Hozzászólások: 323
Csatlakozott: 2010.08.28. 13:39
Tartózkodási hely: Szeged

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: warrior71 » 2010.08.30. 20:40

Köszönet Tanár úr!

Azt hiszem ha ilyen érthetően,emberi nyelven írod a folytatást is akkor valamit érteni is fogok belőle. Várom a folytatást. ;)
Avatar
warrior71
Hinomaru
 
Hozzászólások: 124
Csatlakozott: 2010.08.15. 14:41
Tartózkodási hely: Oroszlány

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: szentgyo » 2010.08.30. 21:48

Köszönjük szépen ezt a postot! Szuper, nagyon örülök neki, hogy tényleg elindítasz egy ilyen sorozatot, rengeteget tanulhatunk belőle!

Alig várom a folytatást!
Avatar
szentgyo
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1483
Csatlakozott: 2010.08.09. 22:12
Tartózkodási hely: Budapest

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: spuc » 2010.08.30. 21:51

Az egy génes öröklésmenet

A magasabbrendű szervezetek, így a garnélák is többnyire diploid szervezetek. Ez azt jelenti hogy minden kromoszómájukból két példány van, minek következménye, hogy minden génjükből is kettő van. Éppen ezért könnyen előfordulhat egy génnek két változata (allélja) is jelen van ugyanazon állatban. Na, mi van ilyenkor?

Hogy ezt megválaszoljuk, tudnunk kell azt, hogy a különböző allélok milyen viszonyban állhatnak egymással. Az egyszerűség (és a gyakorlati megfontolás) kedvéért tegyük fel, hogy a csersznyegarnéla piros illetve vad (barnás) színéért egyetlen gén (mondjuk nevezzük ”a”-nak) felelős! Egyik változata (nevezzük „a1”-nek) piros szín okoz, míg a másik (nevezzük”a2”-nek) vad színt. Ha egy piros színű tisztavonalú (ami két a1 allélt hordoz, a1-re homozigóta) állatot keresztezünk egy tiszta vonalú vad színűvel (ami két a2 allélt hordoz, a2-re homozgóta) akkor az összes utód egy a1 és egy a2 allélt fog hordozni, tehát heterozigóták. Ez úgy jön ki, hogy a felnőtt állatok ivarsejtjei (petesejtek vagy spermiumok) haploidok, tehát a kromoszómapárok, így a génpárok csak egyik tagját viszik magukkal. Ezek megtermékenyítéskor egyesülve létrehozzák a zigótát, ami már így diploid. Ebből fejlődik ki aztán a kis garnéla. Szóval, mivel az egyik szülőtől csak a1 allél jöhet, a másiktól meg csak a2, ezért az összes kis garnéla a1/a2 lesz. A nagy kérdés az, hogy mit tapasztalunk az utódnemzedékben (genetikában „F”-fel szokták jelölni)?

1. Minden kisgarnéla halványan, de pirosas-barnás lesz. Ez úgy lenne lehetséges, hogy a1 és a2 allélok a fehérjéiken keresztül csak részlegesen tudják érvényesíteni hatásukat, hiszen csak fele olyan dózisban vannak, mint szüleikben. Ezt a jelenséget nem teljes dominanciának hívjuk.
2. Az utódnezedék garnéláin egyszerre megjelenik mindkét szín (erősebb színű pirosasbarna), akkor arról van szó, hogy mindkét allél ugyanúgy kifejti hatását, mint a szülőkben, csakhogy a két szín összeadódik. Ezt a jelenséget a genetikában kodominanciának nevezik, mivel mindkét allél dominál.
3. Csak az egyik szín jelenik meg az utódnemzedékben. Ez azt jelenti, hogy az egyik allél teljesen elnyomja a másik hatását, dominál felette. Ezt domináns-recesszív öröklésmenetnek hívjuk. Ennek oka például az lehet, hogy a domináns allél működő fehérjét kódol, míg a recesszív (elnyomott), működésképtelent.

Kép
A kérdés megválaszolása után következik a folytatás (de nem egyből :D )
A kérdés pedig így hangzik: a felvázolt három lehetőség közül melyikre hasonlít a cseresznyegarnélák szaporodása, milyen viszonyban állhatnak a1 és a2 allélok?
Avatar
spuc
Panda
 
Hozzászólások: 323
Csatlakozott: 2010.08.28. 13:39
Tartózkodási hely: Szeged

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: xman » 2010.08.30. 22:04

Szerintem nem teljes dominancia.
Mivel ha keverednek akkor az utód már csak fele ilyen fele olyan kinézetű és minél tovább keverjük anál jobban színtelenedik.
De nem vagyok biztos az állításomban!:D :oops:

Köszönjük a biosz órát!!!
xman
Panda
 
Hozzászólások: 429
Csatlakozott: 2010.08.15. 11:06
Tartózkodási hely: Budapest XII.

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: spuc » 2010.08.30. 22:13

xman írta:Szerintem nem teljes dominancia.
Mivel ha keverednek akkor az utód már csak fele ilyen fele olyan kinézetű és minél tovább keverjük anál jobban színtelenedik.
De nem vagyok biztos az állításomban!:D :oops:

Köszönjük a biosz órát!!!


ez eddig jó, de még nem teljes.. már csak két lehetőség maradt :D
Avatar
spuc
Panda
 
Hozzászólások: 323
Csatlakozott: 2010.08.28. 13:39
Tartózkodási hely: Szeged

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: spuc » 2010.08.30. 22:26

warrior71 írta:Köszönet Tanár úr!

Azt hiszem ha ilyen érthetően,emberi nyelven írod a folytatást is akkor valamit érteni is fogok belőle. Várom a folytatást. ;)


A folytatás megérkezett:)
Avatar
spuc
Panda
 
Hozzászólások: 323
Csatlakozott: 2010.08.28. 13:39
Tartózkodási hely: Szeged

Re: EGY KIS GENETIKA

HozzászólásSzerző: spuc » 2010.08.31. 09:46

xman írta:Szerintem nem teljes dominancia.
Mivel ha keverednek akkor az utód már csak fele ilyen fele olyan kinézetű és minél tovább keverjük anál jobban színtelenedik.
De nem vagyok biztos az állításomban!:D :oops:

Köszönjük a biosz órát!!!


Azért meg kell jegyeznem, hogy ez a példa fikció. Egyáltalán nem biztos, hogy a piros szín öröklődése így megy (bár nekem erősen ez a sejtésem)
A lényeg, maradva ennél a példánál, ha a szülők tiszta vonalúak a1/a1 és a2/a2, akkor az utódok csak a1/a2-k lehetnek, azaz egyfélék. Kicsit érthetőbben majd a folytatásban. De abban viszont igazad van, hogy késöbbi generációkban újra kétfélék lesznek, de erről fog szólni a folytatás...
De addig is várok egy megfejtést... :D
Avatar
spuc
Panda
 
Hozzászólások: 323
Csatlakozott: 2010.08.28. 13:39
Tartózkodási hely: Szeged

Következő

Vissza: Biológia

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 4 vendég

cron