BevezetésAz élőlények adottságait, küllemét alapvetően két dolog határozza meg: a környezeti hatások, és örökítő anyaguk. A következőkben az utóbbiról lesz szó, de nem szabad megfeledkezni a környezet befolyásoló hatásáról. (Példa: Neonhalaink örökítő anyagában kódolva van, hogy élénk kék-piros színezetük legyen, de stressz hatására, vagy megfelelő táplálék, vitaminok nélkül színük fakó marad.)
Az élőlények örökítő anyagát a
dezoxiribonukleinsav (DNS) alkotja, amely négyféle molekulából (bázisok: adenin, timin, guanin, citozin) láncszerűen épül fel. Ezek egymásutánisága alkotja tulajdonképpen a genetikai kódot (bázissorrend). Úgy lehet ezt elképzelni, mintha az ABC 4 betűből állna, és így lenne megírva egy hatalmas könyvtárnyi könyv. Szóval ez hatalmas információtartalom az élőlények minden egyes sejtjében megvan. Ez az információ egyedre jellemző, tehát egy élőlény minden egyes sejtjében ugyanolyan. A közeli rokonságban lévőké élőlényeké pedig nagyon hasonló, de mégis más. Egy élőlény teljes örökítő anyagát
genomnak nevezzük. Az örökítő anyag az ivarsejteken kívül (petesejt, spermium) minden sejtben két példányban van jelen (diploid szervezet), ennek az ivaros szaporodásban, az információcsere miatt van jelentősége.
a DNS szerkezete
Magasabb rendű élőlények (itt most értem a rákokat is) DNS-e
kromoszómákra tagolódik, ami azt jelenti, hogy a DNS nem egy darab óriási, gigantikus méretű láncot alkot, hanem néhány darabra szét van vágva, és jól összecsomagolva. A kromoszómaszám fajra jellemző dolog, de nagysága általában nincs összefüggésben a faj fejlettségével. Az embernek pl. 23 pár kromoszómája van, míg egyes páfrányoknak akár több száz is lehet. Az
ivari kromoszómák speciális kromoszómapárt alkotnak, mert a pár két tagja nem feltétlenül hasonlít egymásra. Az egyik nem kétfélét hordoz belőlük, míg a másik egyet. (Pl.: embernél a férfiak egy X és egy Y kromoszómát hordoznak, míg a nők két X-et). A fajok többségénél ez a különbség határozza meg azt, hogy az egyed nőstény-e, vagy hím.
Az ember pár 23 kromoszómája
Az örökítő anyag tényleges információtartalmát a kromoszómákon található
gének hordozzák, melyek a teljes genomnak csak kis hányadát teszik ki. Ezek az öröklődés egységei. A könyvtáros hasonlatnál maradva, ezt úgy lehet elképzelni, mintha a rengeteg könyvben csupán néhány ezer-tízezer olyan bekezdés lenne, aminek van értelme. A gének funkcióval rendelkező fehérjemolekulákat kódolnak, egy adott gén egy adott fehérjét. Tulajdonképpen kis túlzással, de ezek a fehérjék csinálnak mindent a sejtekben, élő szervezetekben. Vannak sejtfelépítésben, anyagcserében, molekulák építésében, lebontásában, szállításában, kommunikációban, mozgásban stb., stb. résztvevő fehérjék. Egy génnek azonban lehet több változata is. Előfordul, hogy egy gén mutációt szenved, megváltozik a bázissorrendje, ezért az általa kódolt fehérje hibás lesz, nem tudja ellátni feladatát. Az is előfordulhat, hogy a bázissorrend úgy változik meg, hogy egy jobban működő, esetleg más funkciójú fehérje jön létre. Ezek a változások hajtják előre az evolúciót. Egy adott gén különböző változatait
alléloknak nevezzük. Ez a fogalom a következő részekben fontos szerepet kap majd!
Bevezetőnek agyzsibbasztásból ennyit gondoltam. Remélem, sikerült érthetően fogalmaznom. A következőkben valószínűleg az egy génes öröklésmenetről fogok írni (ennek már lesz gyakorlati jelentősége). Bármilyen kérdésetek van, szívesen válaszolok, ha tudok.