Az egy génes öröklésmenet folytatása.A helyes megfejtés a
domináns-recesszív öröklésmenet. Miszerint (bár saját tapasztalataim még nincsenek e téren) ha tiszta vonalú piros és vad (barnás) garnélákat keresztezünk, akkor az utódok vad színűek lesznek, mert a vad szín kialakulásáért felelős a2 allél dominál a piros szín okozó a1 felett.
A tiszta vonal, a genetikában egyébként azt jelenti, hogy biztosan két ugyanolyan allélja van egy génnek jelen. Ez akkor biztosan így van, ha egy beltenyésztett populációban sok generációra visszamenően csak egyféle fenotípus volt jelen (pl.: piros szín).
Ha már itt vagyunk, ezennel bevezetném a fenotípus és genotípus fogalmakat.
Fenotípus alatt az egyed megjelenését, ábrázatát, a tulajdonságainak megnyilvánulását értjük.
Genotípus alatt pedig azt, ami a génekben, allélokban kódolva van. A kettő nem feltétlenül ugyan az. Egyrészt, mert a fenotípusra hatással lehet a környezet (ld. Bevezetés neonhalas példája), másrészt a fenotípus eltérhet a genotípustól, mint jelen esetben is:
Hiszen az utódok genotípusuk szerint a1/a2-k, míg fenotípusuk alapján csak a2-k. A szülők illetve utódok fenotípusa és genotípusa ezen a képen:
Példánkban láttuk, hogy az első utódnemzedék (F1) genotípusukat és fenotípusukat tekintve egységes (mindenki a1/a2, vad színű).
Mi történik akkor, ha ezeket az egységes utódokat hagyjuk egymással kereszteződni?
A helyzet az előzőhöz képest kicsit bonyolódik, hiszen itt már minden garnéla kétféle ivarsejtet fog produkálni 1:1 arányban: olyat ami az a1 allélt hordozza és olyat ami, az a2-t. Ezek négyféleképpen párosulhatnak megtermékenyítéskor, a zigótában:
Amiből kettő igazából ugyan az (a1/a2=a2/a1). A korábbi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy ez a háromféle genotípus igazából kétféle fenotípust (piros és vad színt) jelent.
Az a1/a1 genotípusú garnélák piros színűek lesznek (1/4 arányban)
Az a1/a1, a1/a2 és a2/a1 genotípusúak pedig vad (barnás) színűek (3/4 arányban).
F1 generáció beltenyésztéséből tehát 3:1 arányban kapunk barna, illetve piros garnélákat a második utódnemzedékben.
Megjegyzések:Mégegyszer hangsúlyozom, hogy a cseresznyegarnélák piros színének öröklődése egyáltalán nem biztos, hogy így öröklődik, de leírások alapján én erre következtetek.
Ha pedig elfogadjuk, hogy így öröklődik, akkor ennek a keresztezésmenetnek fontos kritériuma az, hogy a kiindulási szülők tisztavonalúak legyenek, azaz homozigótál a1, vagy a2 allélre. El lehet gondolkodni pl. azon, hogy egy a1/a1 x a1/a2 keresztezésből milyen színű utódok jöhetnek létre...
Jól tudjuk, hogy red cherryknél elsősorban a nőstények pirosak. Ennek valőszínüleg a nemi hormonokhoz van köze. Itt én erre most nem voltam tekintettel.
Hát, gondolom, ez kicsit sok(k) volt. Legközelebb egy könnyedebb témával jelentkezem. Addig is, ha van kérdés, hajrá!