Magyar Garnéla Fórum

ugrosaska írta:Szia Xman!

Minden vízi élőlénynek, de akár a szárazföldieknek, sőt talán még az univerzumban található többi organikus lénynek is (U.F.O. Muhaha) létezik egy ionháztartása. A vízi élőlények esetében ez az élőhelyükön megtalálható vízparaméterekkel szoros összefüggésben áll, tehát közvetlen a kapcsolat. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy az élőlényeink sóháztartása/sókoncentrátuma próbál mindig kiegyenlítődni az őket körülvevő közeggel, ez esetben a vízzel. A koncentráció különbségek, ha nagyon eltérőek, akkor halaink, garnéláink szervezetének sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy kiegyenlítsék azokat. Ez hatalmas stressz, sőt már szervi elváltozásokkal is együtt jár. A gerinctelenek esetében ez még inkább hangsúlyosabb, ezért is szükséges sokkal tovább szoktatni őket az új vízértékekhez. Ha hozzánk kerül egy új garnéla faj/fajta akkor először is az élőhelyi paramétereiket kell áttanulmányozni és utána ahhoz hasonló vízparaméterek megteremtése a cél, hiszen ezek az értékek sokszor évezredek alatt alakultak ki és állataink ehhez szoktak hozzá.
Példának Az 1962-es chilei foci világbajnokságot tudnám felhozni, amikor is az erős mezőny igen nehezen tudta feldolgozni a számukra szokatlanul magas tengerszint feletti magasságot, ahol a levegő Oxigén tartalma is kevesebb, kínlódtak na.

Hát ez ami nagyon fontos. A garnélák gyakorlatilag nem túl érzékenyek a pH változásra, inkább a víz vezetőképessége ami meghatározó számukra.

Itt egy jó kis cikk erről, IMKE tollából:
http://www.shrimpnow.com/content.php/25 ... New-Shrimp


Egyszerűbb tesztekkel (gH, kH) következtetetünk erre, főleg ha ozmó vizet használunk, amiből gyakorlatilag kiszűrtünk minden sót.
De pár ezer forintért kaphatunk digitális TDS mérőt, ami sokkal pontosabban informál minket.
1 TDS = kb 1,56 microsiemens.... ha valaki nagyon át akarja számolni.
Tapasztalatom szerint a CRS-CBS garnik szeretik a 160-190 mS körüli értéket, tehát 100-120 körüli TDS-t kell elérnünk. A tigrisek és New bee fajok ennél kissé keményebb vízben érzik jól magukat, 140-150 körüli TDS jó nekik.....
A neocaridináknak mindegy, jól elvannak 100-300 tartományban, attól függ, mihez szoktak hozzá.
A csapvizes Sakuráim 280 körüli TDS-en vannak, a Yellow-k 240 körül. De a most vásárolt Rili-k 80 (!!!!!)-as vízben érkeztek, és fokozatosan keményítem fel a vizüket, most 105-nél tartok. Elhullás eddig nem volt.

A víz beállítása:
Kevésbé érzékeny garnéláknál egyszerűen az ozmó víz és csapvíz megfelő arányú keverésével érem el a kívánt értéket.
Érzékenyebb és értékes garniknál előszöt a pH értéket állítom be - ez nálam kb. 20 % csapvíz bekeverésével érhető el.
Ilyenkor a TDS persze még csak 70 körül van, ezért MOSURA TDS UP készítménnyel feltornászom a megfelelő szintre.
Ez a cucc nem változtat a pH-n és a gH-n....
Eddig Sera mineral salz-al csináltam, de az megemelt mindent.....úgyhogy csak óvatosan. És nem is olcsóbb.
Adagolok persze mindenféle ásványi anyagot a garniknak, Shirakura mineral powder-t, és Mosura old sea mud power-t, de ezek MÉRHTŐEN NEM BEFOLYÁSOLJÁK A VÍZPARAMÉTEREKET. A TDS-t sem.

Dezső

Heló.

Frettner írta:
"Adagolok persze mindenféle ásványi anyagot a garniknak, Shirakura mineral powder-t, és Mosura old sea mud power-t, de ezek MÉRHTŐEN NEM BEFOLYÁSOLJÁK A VÍZPARAMÉTEREKET. A TDS-t sem."

IMKE írta:
"Mi az a TDS?
A TDS-t annak a kifejezésére használjuk, hogy egy folyadékban összesen mennyi szerves és szervetlen anyag van jelen oldott formában (ez az esetünkben az akváriumvíz), mértékegysége a mg/L (vagy ppm). Magyarul a TDS minden a vízben ami nem víz."

Csak nekem tűnik úgy, hogy itt valami ellentmondás van?

Nem tudom, lehet, de én csak azt írtam amit tapasztaltam. Mértem előtte, mértem utána. Ugyanannyi volt.

A fenti dolgok nem módosítják a TDS-t.
Legalábbis nem számottevően.

Ami módosítja azok a folyékony ásványi oldatok és a GH boosterek.

Ès mit gondoltok? Hol milyen ès mennyièrt èrdemes egy ilyen kèszülèket vásárolni?

Tapatalk 2-vel küldve az én ZTE-BLADE-ről