Sziasztok!
Gondoltam, írok néhány dolgot erről a keveset emlegettett fajról. Véleményem szerint édesvízi vagy akár brakvízi akváriumnak is üde színfoltja lehet ez a garnéla faj.
Pinokkió garnéla (Caridina gracilirostris)
Származás:
India, Délkelet-Ázsia
Leírás:
A gracilirostris kifejezés kb annyit jelent, hogy karcsú orrú (a rostrum a fejpajzs (carapax) elülső nyúlványa). Ennek a fajnak valóban megnyúlt, általában piros színű ormánya van, mely alapján könnyen elkülöníthető a többi akváriumi garnéla fajtól. Teste átlátszó, jellegzetesen púpos. Ha hozzávesszük ehhez az ábrázathoz a nyélen ülő szemeket, tényleg vicces kinézetű jószágot kapunk. Méretük 3-4 cm. Kicsit hosszabbak mint a legtöbb édesvizi garnéla, de arányaiban vékonyabbak.
Testének átlátszósága egyébként közérzetétől is függ. Stressz hatására testük opálossá válik. Jellemző rájuk a fejjel lefelé való úszás, növényeken kapaszkodás. Nyugodt körülmények között sokat úszkálnak, lebegő (egyhelyben álló) úszásra is képesek. Úszás közben igen hosszú csápjaikkal tapogatnak.
Hímek és nőstények között óriási különbség nincsen. A nőstények állítólag valamivel nagyobbak, mint a hímek, de én nem láttam különbséget. Számomra az egyetlen biztos pont a „nyereg” vagy a peték megléte.
Táplálkozás:
Elsősorban algaevők. Növényekről, ágakról, csipegetik az algát általában elképesztő gyorsasággal általában fejjel lefelé. Nálam előszeretettel esznek mindenféle főtt zöldséget (karfiol, brokkoli, zöldbab, zöldborsó, pritamin paprika, forrázott saláta, de pl. a sárgarépát nem szeretik). Valóban igaz, hogy ha éhesek megrágják a vízinövényeket. Jellegzetes ármánykodásuk, hogy keresztbe kettérágják a Cryptocorinok levelét. Szerencsére ez a kártételük olyan jelentéktelen, hogy szinte említésre sem méltó. Úgy vettem észre a mesterséges tápokat kevésbé kedvelik, mint a főtt zöldséget.
http://www.aquascapingworld.com
Tartás:
Legalább 20l-es, nyugodt, növényes/garnélás akváriumba tanácsolom, ahol sem halak, sem erős vízmozgás nem zavarja őket, az úszkálásban.
Nálam csapvízben vannak: 11-es GH, pH:7 körül 24-25 fokon. Más oldalakon 20-28 C-ot, 8-15 GH-t, 6,5-7,5 pH-t javasolnak. Más garnélákkal - amik nem bántják őket, és igényeik nagyjából megegyeznek – nyugodtan tarthatók együtt. Nálam RC-kkel és indiai zebragarnélákkal vannak. A kifejlett állatok tolerálják a brakk (félig sós) vizet, 1,5%-os sós vízben hosszútávon elvannak (én magam nem próbáltam).
Na, itt látszik a "nyereg".
Szaporodás:
Na ez az a pont amiről csak téves információkat lehet beszerezni a netről: A legtöbb garnélás honlap azzal letudja az ügyet, hogy szaporodása megegyezik az amano garnéláéval. Hát ebből kb. annyi igaz, hogy a lárvaalakok sósvízben fejlődnek. Találtam egy tudományos közleményt, ami konkrétan ennek a fajnak az ideális tenyésztési körülményeit írja le. Erről részletesen egy későbbi bejegyzésben fogok írni. Most csak röviden a lényeg: a lárvák 1,5% sótartalmú, 27C-os vízben fejlődnek, fitoplanktonnal (növényi plankton) táplálkoznak. Fejlődésük 6 zoea lárvaállapotból (14 nap) és egy utólárva állapotból (kb 80 nap) áll. A kis ivadékok legkorábban a kikeléstől számítva 66 naposan (tehát az utólárva fejlődési szakasz második felében) helyezhetők édesvízbe, de a túlélés jelentősen javul, ha várunk még legalább egy hetet. Mint írtam a kifejlett állatok megvannak ilyen sós vízben is, ezért édesvízbe rakást nem kell elsietni. A keltetéshez egyébként elég egy néhány literes medence, ha abban tartani tudjuk a szükséges paramétereket, illetve „népsűrüség” nem megy 100 lárva/liter fölé (a 25 az ideális).